Krizolit
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.09.08. 11:31

A krizlit sz� �g�r�g eredet�, jelent�se aranyk�.

Arany foglalatban a tiszta halv�nyz�ld k� megv�di visel�j�t a r�m�lmokt�l, amulettk�nt pedig megbecs�l�st �s tekint�lyt hoz visel�j�nek. Ha bal k�zen viselt�k, gazdags�got �s hatalmat biztos�tott, ha �tfurt�k, s �th�zt�k rajta egy szam�r sz�rsz�l�t, megv�dett a gonosz szellemekt�l. Szomj�s�got csillap�t� hat�sa miatt l�zas betegek a nyelv�k al� helyezt�k. A krizolitr�l tov�bb� azt tartott�k, hogy el�zi a melank�li�t, megf�kezi a d�hkit�r�seket, �s b�lcsess�get hoz. Szeptember sz�l�tteinek szerencsek�ve.

K�k�rcsin
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.07.27. 13:32

A k�k�rcsin (Anemone nemorosa) hazai erdeink egyik els� tavaszi vir�ga, amely bolyhos leveleivel �s b�jos, feh�r, csillag alak� vir�gaival bebor�tja a kop�r f�ldet.

�kori eredet� az a hit, hogy az embert eg�sz �ven �t megv�di a l�zt�l, ha elfogyasztja a n�v�pny els� h�rom vir�g�gj�t, amelyet tavasszal megpillant. Nem volt aj�nlatos azonban a vir�got csokorban hazavinni.

Korpaf�
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.07.27. 13:28

A n�pi megnevez�sek gazdags�ga, mint p�ld�ul a boszork�nyf�, amely moh�ra eml�keztet� korpaf�vet jel�li, arra enged k�vetkeztetni, hogy e szer�ny kis n�v�ny k�zkedvelt volt, s sz�mtalan c�lra hasznos�tott�k.

A korpaf� nemcsak olyan n�v�ny h�r�ben �llt, amely koszor�ba fonva az ajt� f�l�tt t�vol tartotta a d�moni l�nyeket. B�r�s�gi elj�r�sok folyam�n zsebbe rejtve biztos�totta a n�phit tan�s�ga szerint a per kedvez� kimenetel�t. A fogad�sok a bej�rat f�l� akasztott�k a vend�gek �radat�ban b�zva., a t�ncba k�sz�l� l�nyok pedig belevarrt�k level�t a ruh�juk szeg�ly�be, hogy ne fogyjanak ki a t�ncosokb�l. A n�v�ny azonban vonzotta a vill�mcsap�st, emberek k�zel�be ker�lve visz�lyt sz�tott, ez�rt nem vitt�k be a h�zba.

Oldal tetej�re

Korom
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.06.27. 20:10

A kormot r�gebben N�metalf�ld�n-, mint ahogy manaps�g sokhely�tt a vil�gban- bizonyos szertart�sokn�l maszkok k�sz�t�s�re haszn�lt�k, �s arra, hogy az arcot felismerhetetlenn� tegy�k vele.

Annak, hogy �ppen kormot haszn�ltak erre a c�lra, egyr�szt biztosan gyakorlati oka volt, m�sr�szt k�ts�gtelen�l szerepet j�tszott benne a t�znek (amelynek a korom a term�ke) a m�gikus, v�d� funkci�ja, mivel ilyen alkalmakkor t�bbnyire (p�ld�ul farsang�jszak�j�n is) a gonosz szellemek ki�z�s�r�l volt sz�.

A korom ezenk�v�l k�l�nf�le betegs�gek gy�gy�t�s�ra is szolg�lt. A korommal vagy bekent�k a beteg testr�szt, vagy pedig egy italba tettek bel�le egy keveset. A k�lika elleni recept �gy hangzott: "V�gy a k�lyhalyukb�l kormot, mely m�g meleg, tedd egy poh�r p�link�ba, �s idd ki."

Oldal tetej�re

Kobold
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.06.19. 18:32

A k�zelm�ltban a kobold sz� minden l�tez� szellem megnevez�sek�nt szolg�lt, �m a sz� etimol�gi�j�t tekintve (n�met kobe="kamra" �s bolt="uralni, �rizni") a h�z "�rz�j�t", "vigy�z�j�t" jel�lte: a h�z szellemet.

Eur�pa szerte vallot hit szerint ugyanis minden h�zban bek�lt�z�s el�tt a h�zi szellem (kobold) lakik. Ha kiv�telesen nem ez a helyzet (mert p�ld�ul �jonnan �p�lt h�zr�l van sz�), akkor sz�mtalan elj�r�st tart nyilv�n a n�phit, amely seg�ts�g�vel egy koboldot oda lehet csalogatni. Litv�ni�ban az al�bbi t�rt�net maradt fenn: egy f�rfi kiszemelt egy m�lyed�st a falban a kobold lakhely��l, polcot szegezett al�, k�s�t k�sz�tett ki re� sok vajjal, majd elki�ltotta mag�t : "Gyere, egy�l, h�zi man�!" Hamarosan ezut�n szellemek lept�k el a h�zat, szem�gyre vett�k minden zeg�t-zug�t, majd egyik�k odak�lt�z�tt �r�kre Az �szak-N�metorsz�gban kedvelt elj�r�s szerint megv�s�rolj�k valamely r�gi h�zgerend�j�t, �s bele�p�tik az �j h�z tet�zet�be. �gy azzal egy�tt a koboldot is �ttelep�tik az �j h�zba

Kalcedon
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.06.16. 20:24

A feltehet�leg a kis-�zsiai �g�r�g-Khalk�d�n- v�rosr�l elnevezett, t�bb sz�nben el�fordu� �sv�ny r�gi meggy�z�d�s szerint az ujjakon viselve mindenben gy�zelmet biztos�tott, �s enyh�tette a l�zat.

Egy 15. sz�zadi sv�b kolostorban k�sz�lt k�dexben az �ll, hogy a k� nyakban viselve er�t ad az ellenf�l legy�z�s�re, a gonosz szellemek t�mad�sainak elh�r�t�s�ra �s a b�nnel szembeni ellen�ll�sra. Emellett m�g azt tartott�k a kalcedonr�l, hogy el�zi a b�natot, �s n�veli a fizikai er�nl�tet. K�z�pkori n�zetek szerint j�nius sz�l�tteinek szerencsek�ve. Sz�mukra k�l�n�sen �rv�nyes�l gond�z� �s szerencs�t hoz� hat�sa.

Oldal tetej�re

H�vir�g
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.05.16. 19:59

Csehorsz�gban azt mondt�k, hogy az els�, abban az �vben megpillantott h�vir�ggal meg kellene mosni az embernek a szem�t, mert akkor eg�sz �vben eg�szs�ges lesz a szeme...

�s ha m�r beteg a szeme, akkor ett�l meggy�gyul.

Hogy a h� �s h�vir�g egym�ssal olyan j�l megf�rnek, annak j� oka van. Amikor a J�isten a teremt�skor a sz�neket elosztotta, semelyik n�v�ny sem akarta a h�nak a sz�n�t odaadni-kiv�ve a h�vir�got. Ez�rt ezt az egy vir�got kiv�ve semmilyen vir�got sem tud elviselni.

Oldal tetej�re

�bred�s
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.05.16. 19:53

A vogtok, t�ringiaiak �s szil�ziaiak k�r�ben az �breszt��r�t p�tolta az al�bbi r�tus:

Ah�ny �rakor k�v�nunk m�snap reggel fel�bredni, annyiszor koppantsunk nagy l�bujjunkkal az �gy l�b fel� es� v�g�re: 6 �r�ra tervezett felkel�s eset�n h�t hatszor. A f�l �r�t az egyik fennmarad� l�bujjal kell koppintani. Szent Vitus seg�ts�g�t k�rt�k hozz�:

"Szent Vitus k�rlek,

kelts fel id�ben.

Szenderg�sem m�lt�n

�bredhessek kor�n."

Oldal tetej�re

Borosty�nk�
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.05.16. 19:47

A megk�vesedett gyanta neve a n�metben (Bronstein) az "�gni" (brennen) ig�re vezethet� vissza, �s val�sz�n�leg arra utal, hogy ez a k� �ghet�...

M�r az �korban �gy tartott�k, hogy a borosty�n meg�v a szellemekkel, boszork�nyokkal �s betegs�gekkel szemben, s ez�rt sok sz�l� akasztott f�z�tt l�ncot gyermeke nyak�ba.Amulett alakj�ban k�l�nlegesen er�s hat�st tulajdon�tottak neki. �ltal�nosan ismert n�zet szerint el�seg�tette a fogz�st, �s megv�dett a fejf�j�ssal a szemgy�llad�ssal, k�szv�nnyel �s reum�val szemben.

Oldal tetej�re

�s�t�s
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.04.13. 12:19

�s�t�skor kez�nket a sz�nk el� emelj�k,manaps�g ez az udvariass�g �s j�lnebelts�g jele.

Pedig ez a cselekv�s r�gi, az eg�sz vil�gon elterjedt hitre vezethet� vissza, amel szerint vesz�lyes dolog eltakaratlanul nagyra t�tani a sz�jat. Egyr�szt att�l f�ltek az emberek, hogy a l�lek elhagyhatja a testet, m�sr�szt, hogy a gonosz szellemk behatolhatnak a testbe, �s hatalmukba ker�thetik az egy�nt, vagyis megsz�llj�k. A Rajna vid�k�n egyesek f�st�l�snek vetett�k al� magukat, att�l f�lve, hogy a fent eml�tett m�don megsz�llta �ket egy d�mon. A Cseh erd�ben az �s�t� inge sark�val h�romszor megt�r�lte az arc�t, szint�n ett�l val� f�lelm�ben.

M�g az �s�t�st �ltal�ban negatv cselekedetnek �t�lt�k, k�t ember egyidej� �s�t�sa azonban N�metorsz�gban �s Franciaorsz�gban az egyet�rte�s jele volt. Ha valaki az �v v�g�n �s�tott, akkor az sz�les k�rben vallott meggy�z�d�se szerint j� el�jel volt az elk�vetkez� �vre vonatko�an.

Ametiszt
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.04.13. 12:07

Megenbergi Konrad, 14. sz�zadi n�met �r� szerint az ametiszt az embereket fel�link�ti, el�zi a rossz gondolatokat, "tiszta �rtelmet" teremt, az embert "nyugodtt� �s szel�dd�" teszi.

R�gi vad�szhit szerint szerencs�t hoz a vad�szatban, amulettk�nt a gy�r�sujjon viselve vagy k�ld�kre helyezve meg�v a r�szegs�gt�l. Erre a tulajdons�g�ra utal a neve is (a g�rg am�th�sztosz jelent�se: "nem m�moros). Eduard M�rike szerint "az�rt viselik oly sz�vesen vil�gi �s egyh�zi urak ujjukon, mert a bornak neh�z g�z�t a fejekb�l ki�zi, mert m�r kezdett�l az ellen hat, hogy az enyhe spicc a lelket meg�rintse".

Az ametiszt febru�r sz�l�tteinek szerencsek�ve. Nekik k�l�n�sen sok szerencs�t hoz, �s j� eg�szs�get aj�nd�koz. 

Oldal tetej�re

�fonya
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.04.12. 16:17

Aki Szent J�nos/Iv�n napj�n (j�nius 24.) fekete �fony�t gy�jt, az eg�sz �vre megszabadul a l�zt�l a t�ringiaiak szerint.

A heidelbergiek a Jakab napon (j�lius 25.) fogyasztott �fony�t p�rtolj�k, mert meg�v a fogf�j�st�l. Eg�sz n�metorsz�g ter�let�n elterjedt szok�s szerint a sz�retel�k az els� szemet sz�tlap�tj�k egy k�v�n, vagy a f�k hasad�k�ba helyezik a gazdag sz�ret rem�ny�ben. A szok�s az erd� szellemeinek �s istens�geinek hozott �ldozatra vezethet� vissza.

Oldal tetej�re

Ach�t
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.04.12. 16:11

Az ach�tot m�r az antikvit�sban k�l�n�sen nagy erej� k�k�nt tartott�k sz�mon.

Mivel megv�dett mindenf�le b�b�jos mesterked�st�l, b�rmely m�reggel, s�t az angolsz�szok hite szerint a vill�mcsap�sokkal szemben is hat�konynak bizonyult, ez�rt sok helyen f�k�nt ez�stbe foglalva amulettk�nt viselt�k. �s ezzel m�g nem mer�tett�k ki az ach�t j�t�kony hat�sainak sor�t: visel�j�t meg�vta a balesetekt�l, �s hatott a fogf�j�s ellen is. Nyelv al� helyezve szomj�s�got csillap�tott, p�rna al� rejtve nyugodt �lmot hozott. J�nius sz�l�tteinek szerencsek�ve: sz�mukra hossz�, boldog �s eg�szs�ges �letet biztos�tott.

Abrakadabra
Ditte �s Giovanni Bandini  2004.04.11. 21:20

�rdekes, hogy a r�gi id�kb�l r�nk maradt sz�mtalan var�zssz� k�z�l szinte ez az egyetlen, amely mindm�ig ismer�s a gyerekek sz�m�ra.

Pedig semmiben nem t�nik ki, �s a hagyom�nyok sem tulajdon�tanak neki nagyobb er�t, mint a t�bbi var�zsig�nek. Eredet�r�l �s jelent�s�r�l semmi biztosat nem tudunk. Egyr�szr�l azt olvashatjuk, hogy a sz�t Krisztus ut�n 200-ban m�r ismert�k, �s a n�pi latinb�l ered, m�sr�szr�l az abrakadabr�t Abraxasz isten nev�b�l sz�rmaztatj�k, de az is lehet, hogy nem jelent semmit. V�g�l l�tezik egy olyan n�zet is, mely szerint a sz� balk�ni eredet�, �s a 16. sz�zadban j�tt divatba, "tajt�k �s f�st" jelent�ssel. A n�zetek mind megegyeznek abban, hogy m�gikus sz�, rendk�v�l hat�kony var�zsige, f�k�nt l�z �s fogf�j�s ellen alkalmazt�k. E c�lb�l a sz�t az al�bbi m�don vetett�k pap�rra h�romsz�g alakj�ban:

ABRAKADABRA

 BRAKADABR

  RAKADAB

   AKADA

   KAD

   A

V�g�l �sszehajtott�k a pap�rt �gy, hogy az �r�st elfedje a lap, keresztben �tvarrt�k c�rn�val, nyakukba akasztott�k, �gyelve arra, hogy az �r�s a sz�vt�j�k f�l� ker�lj�n. K�l�n�sen hat�sosnak bizonyult, ha kilencnapi visel�s ut�n napfelkelte el�tt egy kelet fel� foly�v�zbe vetett�k a h�tuk m�g�.

Oldal tetej�re